Végre lehúztam az 1 évet a Newlandsi patikában, idénre már tervezhetünk rendes nyaralást gondoltam... Igen , igen de hová? Hát valamelyik csendes óceáni szigetre... Na de melyikre, van vagy 40 belőle...
Addig csűrtem csavartam amíg megtaláltam Vanuatut, az egyetlen szigetet ahol van malária. Robi egyből le is fújta az egészet. Van elég sziget keressek egy másikat. De hát Vanuatu tökéletes snorkelezni, vannak működő vulkánok, meg emberevők, meg ott találták ki bungy jumpingot...De aztán beismertem Robinak igaza van, keresek egy másikat...Minek szedni gyógyszert ha nem muszáj, még meggazdagodnak a patikusok :-))
Fijire megy mindenki, meg a Cook szigetekre, Tongára nem akartuk menni mert „most az eccer nem ugrálunk a szigetek között!” Pedig ott lehet búvárkodni a bálnákkal... Niue volt a kis kedvenc, fölég hogy senki nem halott róla, de aztán lebeszéltek róla mert egy nem túl régi ciklon letarolta a korallokat, így nincsenek halak.
Robi kijelentette, hogy szörnyű vagyok itt ez a sok sziget és nem birok választani, de ha mindegyik különleges...
Már már belenyugodtam legyen Samoa, de utolsó pillanatban rátaláltam Új Kaledóniára. Két óra alatt megvolt a repülőjegy. Ez a mi helyünk gondoltuk, franciául beszélnek (legalább nem érezzük magunkat otthon), az őslakosok melanéziai típusúak és nem az itteni polinézek, a világ második legnagyobb korallzátonya itt van, szoval van sok színes hal, fehér homok, a korallnak köszönhetően, a Humpback bálnák nem csak Tongára és Niuera de ide is járnak nászútra :-)) No meg amiről nem is tudtunk, a Csendes óceáni olimpia kezdetére érkezünk.
Kell ennél több egy tökéletes nyaraláshoz?
