Reggel újból egy nagyon szar helyen ébredtünk. Szerencsénkre a többi turistának már kora hajnaltól programot rendeztek így mire mi felébredtünk, (7 óra) már mindenki elment, így kettesben, nyugisan, leültünk és megettük a santál mézes kenyerünket és ittunk hozzá igazi vaníliás kávét. Nyam nyam... A méz egy finom dolog, újból felfedeztük...
Kimentünk a snorkeles helyre, és csodák csodája annyi színes hal volt, még elképzelni is nehéz. Jobb volt mint előző nap este, most nem kellett 10 cm-re a korallok fölött úszkálni, volt hely a hasamnak, nem kellett behúzni...
Azért tartottunk egy kis szünetet és meglátogattuk a Notre dame templomot, vagy inkább kápolnát, azaz a romjait. A misszionáriusoknak , nem volt rossz dolguk. Ezeken a szigeteken lépten nyomon templomba akadsz. Persze most már a nagyja mind elhagyott. Gondolom a nagyobb, modernebb templomok több szimpátiának örvendenek.
Nekem talán Anse Lazio után ez a kedvenc helyem. Míg a többi turista akadályversenyen volt, mi kettesben élvezhettük a búvárkodást. Igaz kétszer eltévedtem, és pánikrohamom lett, „nem úszok át a szúrós korall fölött”, de úgyis alig tudtam abbahagyni. Nagyon szomorú voltam, mikor indulni kellett. Na de most az eccer összejött a 3 fürdés egy nap alatt. :-))
Indulás előtt még megebédeltünk a fesztiválon, és nem akárki a helyi rendőrfőnök szolgált fel nekünk, aki előző nap este, a francia zászló félhúzása közben szalutált vigyázzba állva. Mondta ez a szabadnapja. Na, ez rendőrfőnök! :-)) Kaptam is tőle ajándékba egy hatalmas Papaját, ha a trópusokon vagyunk, a kedvencem. Rendőrtől ajándékot...
Még annyi időnk maradt a törzsi táncot is megnéztük mégeccer. Mintha most hosszabb volt mint előző nap este.
Útközben a sofőrünk elmesélte hétfőn nagy buli lesz a szigeten, nősül az egyik törzsfőnök fia-lánya és hát három napig tartó mulatságnak néznek elébe. És bárki mehet bámészkodni, nem olyan zárt típusú rendezvény lesz... Na, hát erről lemaradtunk, de majd következőkor... Van itt sok törzsfőnök, és mindegyiknek van sok gyermeke...
Azon hogy a repülőnk már megint egy órát késett már meg sem lepődtünk igazán, lassan lassan megedződtünk...
Nomea úgy nézett ki mintha elfoglalták volna a francia rendőrök. Minden száz méterre jutott legalább 2 rendőr... Nem is sejtettük, Sarkozyval eccere érkeztünk az olimpia megnyitójára.
Elég depis volt beköltözni a nagy büdös szállodába. A tengerparton Ouvéán mondanom sem kell jobban aludtunk.
