Szerintem én sohasem leszek igazi Kiwi. Ki van zárva. Kinn van vagy 6 fok és a gyerekek zokni nélkül és nagykabátban sétafikálnak az utcán, nem is beszélve azokról akiken még most sincsen cipő. A munkában én vagyok a legjobban felöltözve. Újabban Szibériai lánynak becéznek mert gyapjúpulóverben vagyok. Pedig én olyan büszke vagyok a pulóveremre nem könnyű itt ilyesmit vásárolni, azért is indítottunk kötőklubot. Így jövő télire már lehet lesz sapkám sálam pulóverem.:-))
Igazából az időjárásról akartam írni. A kinti hőmérséklet úgy késő októberre kora novemberre emlékeztet, nem is lenne vele baj ha benn a lakásban meleg lenne. Néha azon gondolkodunk kinn lehet melegebb van mint idebenn. Igaz mi nem panaszkodhatunk, van akinél 5 fok van reggel a szobában, nálunk 12 volt a legkevesebb. :-)))
Hó az nincs. Viszont eső az bőven. Esőkabátban, esőnadrágban és vizaló zokniban járunk munkába. Olyan igazi nyári záporként esik az eső, és ha rákezd abba sem hagyja napokig. És van még valami: a szél, most már nem kérdezgetjük cinikusan miért hívják Wellingtont Windy Wellynek. Viszont ha kisüt a nap verőfényes gyönyörű idő van. Mindig abban reménykedünk a hétvége az ilyen lesz. Olyankor a házban is melegebb van. :-))
