Sue kolléganőm tanácsára meglátogattuk a Rimutaka börtönt. Ha már nekik dolgozom gondoltuk elmegyünk még ha egy szem Pukekot sem fogunk látni. :-)) Szép idő volt, sütött a nap. Ez itt így a tél közepén nagy áldás főleg hogy ilyenkor kinn melegebb van mint a lakásban.
A Sue által említett sok Pukekot elképzeltük egy párnak, meg némi esélynek hogy lassúk akar egyet is. Még álmomban sem gondoltam volna hogy kb 150 lila „tyúk” fog a fűben kapirgálni a juhok között.
Ez is egy tipikus Új Zélandi buta idétlen madár, hatalmas nagy lábakkal. De éppen azért aranyos mert annyira idétlen. A Pukekokra viszont a többi helyi madárral ellentétben vadásznak. Így hát nem mondhatnám hogy barátságosan fogadtak. Nagyon félősek és messziről elgyalogolnak ha csak közeledsz feléjük. A repülés nekik sem specialitásuk, mint a legtöbb itteni madárnak, de ha nagyon muszáj tudnak azért. :-)) A hosszas lopózkodásnak volt némi eredménye azért. Sikerült egy pár képet késziteni.
Ja és Robi megharagszik ha nem említem. Láttuk a híres Új Zélandi fehér fejű Kácsát is. Nem csak a Pukeko volt a nap sztárja. :-))
