Végre verőfényesen sütött a nap. Már reggel érződött, ez olyan igazi nyári nap lesz. Na jó, nem európai mércével...de azért jó meleg volt...
Én úgy döntöttem már elég rég itt vagyunk ahhoz, hogy a nyárnak megadjuk a módját, úgy ahogy kell. Így papucsban indultam neki a nagy világnak. Igaz mint később beigazolódott, kissé elhamarkodottan döntöttem.
Mikor ránéztem az autó hőmérőjére és 16 fokot mutatott, akkor úgy örültem hogy biztos ami biztos alapon, betettem a bakancsot is. De azért mindent belevetve én csak azért is be akartam bizonyítani lassan igazi kiwi vagyok én is! Háát igazából egy hétig tartó, tüsszögés lett az eredménye...sebaj, kemény edzéssel barmit el lehet érni....NEM ADOM FEL!
Az első megálló Lake ferry és Ocean beach volt. No, nem az ahol tavaly is voltunk. Ugyanis sok Ocean Beach elnevezésű hely van errefelé, miert is nem csodálkozom?!
Majd elindultunk a Puturangi Pinnacles felé. Az új útikönyvem dicsérte a helyet. Feltette a „must do” listára, és hát mivel Peter Jackson is filmezett errefelé (Nem a Gyűrűk urát, sokkal előtte, még mikor senki nem ismerte) gondoltuk megnézzük mi is. Jó lesz egy kis hétvégi kikapcsolódásnak, gondoltuk.
A meglepetés, határtalan volt. Mindenre számítottunk de ilyen lenyűgöző látványra nem. Nem hiába mondta az útikönyv, hogy egy óra az út, de egy napot is el lehet tölteni itt. Mi tátott szájjal botorkáltunk. Bejártuk az egész helyet. És hát tényleg, nem jutottunk fel a hegy tetejére. Késő lett, eltöltöttük az időt. Na, de majd következőkor.