Most már tudom hol rontottam el 
az életemet. Ahelyett hogy kémiákat kínozzak öt évig tiszta fölöslegesen, inká
bb ornitológusnak kellett volna menjek.
Egyeseket azért fizetnek hogy szép időben üljön a padon
és számolja a madarakat. Hány iszik cukros vizet hány eszik tápot. Nem rossz munka, azért, tudnám csinálni örökké. :-))
És büszke vagyok hogy van két helyi madárka amelyeket már fel tudom ismerni. Sőt megkülönböztetni is egymástól.
