A nagyon gondolkodó bejegyzés után egy jó kis időre eltűntem. Nagyon keményen gondolkodtunk...
Tépelődtem is rajta, illik-e ennyi idő után egyáltalán még feltenni a régi eseményeket a blogba. De volt két dolog amit nem volt szívem kihagyni.
Ama nevezetes „Cris túra”, meglepetésre 
meglepetést kaptunk. Most az egyszer mi voltunk akiknek fogalma sem volt merre megyünk mit csinálunk...Csak annyi információnk volt „kicsit” vizesek leszünk. Gondoltuk sebaj. Kiélvezzük még a nyár utolsó sugarait. És végre megtudjuk hogyan kirándulnak a Kiwik.
Hát mit is mondjak....A kicsit vizesek elég finom kifejezés volt. Gyakorlatilag a túra egy patak mederben volt, ahol hol bokáig, hol térdig, hol derekig de a végén már nyakig a patakban gázoltunk.
A víz hőmérséklete...De, sebaj, lassan mi is Kiwik leszünk és a látvány amúgy is sok mindent megért... A patak mederben madarak fészkeltek, angolnák támadtak meg a vízben, de ami a legszebb az talán a patak mederben a domboldalon csüggő csépkövek. Ilyen méretű csodaszép cseppköveket eddig még csak barlangban láttam, sohasem gondoltam akár egy patakmederben is rajuk lehet bukkanni.
Köszönjük Cris, következőkor is bevállalunk egy ilyen meglepetés túrat...
